Ha a bioüzemanyagokról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy jót tesznek a környezetnek – pedig ez nem mindegyiknél van így. Az például, ha fából nyerjük az energiát, a megtérülése hosszadalmassága miatt egyáltalán nem jobb, mintha szént égetnénk. Az EU környezettudatos szabályozásai pedig a fahasználatot is környezettudatos módszernek ismerik el.
Az Európai Parlament éppen mostanában tanácskozik azon, hogy milyen targeteket tűzzön ki 2030-ra a környezettudatosabb energiafogyasztást illetően: jelenleg ott tartanak, hogy az Unió energiafogyasztásának 35 százaléka legyen megújuló energiaforrásokból, a fő cél pedig a fatüzelésű rendszerek segítése.
Ezzel csak egy probléma van: egy friss kutatás szerint a fatüzelés megtérülése nagyjából 44-104 év közé tehető, attól függően, hogy milyen fafajról van szó. Nem nehéz kitalálni, hogy ez miért van így: ahhoz, hogy fatüzeléssel működő rendszereket használjunk, nyilvánvalóan ki kell vágnunk a fákat, ezzel pedig rengeteg olyan erdőt pusztítunk, aminek sok szerepe van a légköri szén-dioxid megkötésében. Így átvitt értelemben és szó szerint is magunk alatt vágjuk a fát: hiába használunk megújulókat, a környezetnek nem teszünk annyira jót vele.
A kutatás megjegyzi, hogy nem szabad minden bioüzemanyagot szén-dioxid-semlegesnek nevezni, mert ez egész egyszerűen tévedés. A fakitermelés miatt a fatüzelés sem az, a mutató rövid távon így is negatívba csap át – ez pedig azért fontos, mert nincs már sok időnk visszafordítani a globális felmelegedés hatásait. A károsanyag-kibocsájtás csökkentéséhez már nincs 104 évünk, hogy a fakitermelés megtérülhessen.
A kutatás az olyan megújulók felé terelné a szabályozásokat, mint a nap- és szélenergia, amelyeknek nincs ilyen negatív hatásuk, és jobbára szén-dioxid-semlegesek.
