Ismét felmerült a Déli Áramlat megépítésének terve. Ha a gázvezeték megvalósul, ez növeli Magyarország energiabiztonságát. Ukrajnának viszont azt is jelentheti, hogy a jövőben még inkább az EU-s gázpiacra lesz utalva.
Június elején sokakat meglepett a magyar külügyminiszter bejelentése, miszerint – Szerbiával közösen – Magyarország felújította Oroszországgal a tárgyalásokat egy új gázvezeték megépítéséről, amely részben a Déli Áramlat tervezett nyomvonalát követné, bár annál kisebb áteresztő kapacitással.
A Déli Áramlat a tervek szerint Dél-Európán keresztül szállított volna orosz gázt Közép-Európába. Az Oroszországból kiinduló vezetéket a Fekete-tenger alatt fektették volna le, Várnánál lépett volna Bulgária területére, majd Szerbián keresztülhaladva, Magyarország területén kettéágazva jutott volna el Ausztriába és Szlovéniába. Az eredeti tervek szerint évi 63 milliárd köbméter földgáz érkezett volna régiónkba a vezetéken keresztül.
Putyin 2014 végén jelentette be a projekt lefújását. Döntését azzal indokolta, hogy Brüsszel akadályozza a gázvezeték kiépítését. Bejelentette, hogy a Déli Áramlat tervezett kiindulópontjából Törökországba építenek új csővezetéket; idén tavasszal a Gazprom meg is kezdte a Török Áramlat lefektetését a Fekete-tenger fenekén.
„Ha a Déli Áramlatot sikerül új formában megvalósítani, ez Magyarország számára biztosabbá teszi az energiaellátást. A Déli Áramlat megépítése nem fenyegeti Ukrajna energiabiztonságát, mivel a gázvezetékek nem egy irányúak: nem csak keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre is lehet gázt szállítani rajtuk. Ukrajna most is az EU-s piacról vesz földgázt, és a MET jelenleg a hatodik legnagyobb gázszállítója az ukrán állami Naftogaz-nak” – mondta Pócs Balázs, a MET szóvivője.
