Azzal tisztában vagyunk, hogy mi felelős a vízszennyezésért, a levegő szén-dioxid tartalmáért, a talaj szennyezettségéért – de vajon tudjuk-e azokat a szociális tényezőket, amelyek sokat nyomnak a latban környezetszennyezés terén?
Sokszor bele sem gondolunk, hogy a környezetszennyezésnek nem csak közvetlen, de komoly közvetett okai is lehetnek. Hogy mik ezek? Mutatunk néhány példát!
A széteső családok
Hogy mi közük lehet a családoknak a környezetszennyezés mértékének emelkedéséhez? Gondoljunk csak bele: régen, a kiterjedt családtípusoknál, amikor legjobb esetben még a nagyszülők is kivették a részüket a háztartásból, minden feladatot leosztottak, otthon termeltek, otthon főztek, otthon mostak. Most, hogy egyre több az egyszemélyes háztartás, a csonka család, nagyobb az igény a késztermékek és a környezetszennyező szolgáltatások iránt – ez pedig jócskán megdobja a szén-dioxid mennyiségét a levegőben, és a műanyaghulladékok mennyiségét a földön.
Az idő felértékelődése
Régen lassabban éltek az emberek – muszáj is volt nekik, hiszen nem voltak autók, nem volt internet, nem volt, ami felgyorsítsa a mindennapjaikat. Manapság minden arra játszik, hogy időt spóroljunk, és bár ez jó dolog is lehet, emiatt egyre inkább a gépekre támaszkodunk, ami már csak azért sem kifizetődő, mert a gépek általában hulladékkal és szén-dioxid kibocsájtással működnek. Gondolj csak bele – a lovas kocsi mennyivel kevesebb károsanyagot pöfékelt a levegőbe, mint az autó!
A kényelem előtérbe kerülése
Mostanában arra megy ki a játék, hogy mindent minél előbb, minél kevesebb macerával tudjunk elvégezni. Míg ez kétségkívül előmozdítja a fejlődést, abba is érdemes belegondolni, hogy az előző ponthoz hasonlóan előmozdítja a gépekre való hagyatkozásunkat – és minél több gépet használunk a kényelem miatt, annál többet gyártanak és adnak el, ezzel szintén szennyezve a környezetet.
