Meg fogsz lepődni: a napenergia egyelőre korántsem az a megújuló energia, ami a legtöbb befektetőt vonzza, és nem erre költenek az országok kormányai sem a legtöbbet. Az élen egyelőre a szélenergia helyezkedik el, a napenergia csak a második – meglepő módon az árapály-energia kullog az utolsó helyen.
Többet költünk megújulókra
Jó hír, hogy 2015-ben sokkal többet költöttünk zöld energiára, mint addig korábban bármikor – bár az olajárak kezdenek lejjebb menni, 2015-ben összesen 329,3 milliárd dollárnyi befektetés ment a megújuló szektorba. A legnagyobb piac továbbra is Kína maradt, az összes befektetés 17 százalékát ő birtokolja. India nagyot ugrott 23 százalékkal, de a második így is az Egyesült Államok volt a maga 56 milliárd dolláros befektetési összegével.
Kicsit ijesztőbb a hír, hogy Európában csökkent a befektetések mennyisége, és mindösszesen 18 százalékkal vettük csak ki a részünket a nagy tortából, ez összegben 58,5 százalékot jelent. Az európai számok legutóbb 2006-ban voltak ilyen alacsonyak.
De mi a sorrend?
A statisztikák szerint egyértelműen a szélenergiára költik el a befektetők a legtöbb pénzt, a legkevesebbet pedig az árapály-energiára. A sorrend így alakul:
- szélenergia
- napenergia
- bioüzemanyag
- biomassza
- vízenergia
- geotermikus energia
- árapály-energia
Ahogyan korábban is írtunk már róla, ez változhat – Izland például igencsak bekeményít hamarosan a geotermikus energia piacán, az Európai Unió pedig az árapály-energiára fog fókuszálni. 2050-re az Unió ambiciózus tervekkel állt elő: elhatározta, hogy a blokk országainak energiaellátásából 10 százalékot az árapály-energiának kell adnia.
Magyarország jól áll
Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra – jogilag kötelezően – minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát, amelyet az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében önkéntesen 14,65 százalékra emelt. Az első jelentések szerint jól állunk, és a 2014-es megújuló energia részarány Magyarországon a bruttó végső energiafogyasztáson belül 9,51 százalékra emelkedett – holott csak 8 százalék volt az eredetileg kiszabott terv.
