Százmilliókat láthatnánk el élelemmel, ha máshol termesztenénk a növényeket
november 23rd, 2017

A már meglévő termékeny területeket kellene máshogyan kihasználnunk ahhoz, hogy akár több mint nyolcszáz millió embert el tudjunk látni élelemmel – legalább is ezt állítják a Columbia Egyetem kutatói.
Az elkövetkezendő évtizedekben borítékolható, hogy hatalmas élelmiszerhiánnyal kell majd szembenéznünk, miközben az élelmiszerhulladék mennyisége is folyamatosan növekszik. Az élelmiszereloszlás egyre inkább egyenlőtlen: a fejlett országokban többletet figyelhetünk meg, a fejlődő országok fejletlenebb területein pedig éhínség pusztít. Ez a klímaváltozás előretörésével még inkább rosszabbodni fog. Ráadásul a termőterületeink is lassacskán kifáradnak, így újabb és újabb földeket kell elvennünk az erdőktől, amivel egyre inkább előidézzük a globális felmelegedést. Ördögi kör, nem igaz? A Columbia Egyetem kutatói azonban most találhattak a problémára egy remek megoldást, amivel számításaik szerint akár plusz 825 millió embert is el lehetne látni élelmiszerrel.
A Nature Geoscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint sokat segítene, ha a már meglévő földterületeken nem a szokásos növényeket termesztenénk, hanem kicsit újragondolnánk azok eloszlását. A kutatások megmutatták, hogy rengeteg olyan terület van, ahol problémák vannak a természetes vízellátással és a talaj sem a megfelelő tápanyagokat tartalmazza az adott növények számára. Úgy kellene felosztanunk a területeket, hogy minden növényfaj a számára megfelelő területen növekedjen, sőt – érdemes a legnagyobb tápanyaggal rendelkező és legkisebb szénlábnyomot termelő növényekre fókuszálni.
A kutatók 14 olyan növényfajra korlátozták a megfigyeléseiket, amely a Föld összes élelmiszernövény-termelésének 72 százalékát adja: földimogyoró, kukorica, köles, olajpálma, repce, rizs, gyökér, cirok, szójabab, cukorrépa, cukornád, napraforgók, gumók és búza. Az új termelési térkép, amelyet a kutatók vázoltak fel, 10 százalékkal több kalóriát termelne ki, miközben 19 százalékkal több fehérje kerülhetne ki a termésből – ez már elég ahhoz, hogy plusz 825 millió ember juthasson élelemhez. Az esővízből 14 százalékkal, az elvezetett vízből 12 százalékkal kevesebbre lenne szükség.
A kutatás 42 ország számára ajánlatokat is tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene a vízgazdálkodás optimalizálásához megváltoztatniuk a mezőgazdasági termelésüket.