2018-ra teljesen ki akarja vonni a forgalomból Új-Zéland az úgynevezett mikroműanyagokat – ezek általában a kozmetikai és tisztasági termékekben találhatóak meg nagyobb számban. 2018-tól bármilyen társaság, amely megpróbálja belecsempészni őket a termékeibe, komoly bírságra számíthat.
Új-Zéland bekeményít
Mivel a kozmetikai vállalatok maguktól nem igyekeznek eléggé, hogy megszüntessék az úgynevezett mikrogyöngyök használatát a termékeikben, Új-Zéland úgy döntött, bekeményít: 2018. január 1-től komoly bírságokra számíthat az, aki még mindig mikrogyöngyöket tesz a különböző tisztálkodási szerekbe.
Mi az a mikrogyöngy?
A mikrogyöngyök olyan mikroműanyagok, amelyeket általában radírozó hatásuk miatt tesznek az olyan kozmetikai szerekbe, mint az arcradír, a szappan, az arcmaszk, a testápoló vagy a tusfürdő. Ezek az apró gyöngyök rendszerint polipropilénből vagy polietilénből készülnek, és egyáltalán nem bomlanak le, legalább is több száz évre van szükség hozzá, hogy eltűnjenek a Föld felszínéről. Mivel nagyon aprók, lehetetlen külön gyűjteni őket a többi szeméttől, belekerülnek a vizekbe, és ezzel komoly károkat okoznak az ökoszisztémában.
Persze néhány vállalat magától is törekszik arra, hogy minél kevesebb ilyen mikrogyöngyöt tegyen bele a termékeibe, de az átállás még mindig borzasztó lassú, és idő kell ahhoz is, hogy a most kiadott, még gyöngyöket tartalmazó termékek kifussanak a piacról.
Ausztrália még kivár
Új-Zéland ezzel a szabályozással Kanada, az Egyesült Államok, Svédország és az Egyesült Királyság mögé sorakozik fel. Ausztrália sajnos még megvárja, amíg a piac magát szabályozza ezen a téren – a Greenpeace szerint azonban ez nem túl jó stratégia, mert nagyon sokáig eltarthat, addig pedig rengeteg műanyaggyöngy kerülhet a tengerekbe és édesvizekbe.
