Látványosan nagy kilengéseket okozott a földgázárakban február vége és március közepe között a szokatlanul hideg időjárás. Ebben a helyzetben a kereskedőkre hárult a feladat, hogy kezeljék az ingadozásokból fakadó kockázatokat. Az energia-beszerzés kihívásairól a MET Magyarország szakértőivel, Szépfy Márton kereskedelmi igazgatóval és Matisfalvi András kiemelt fogyasztókért felelős értékesítési vezetővel beszélgetett a Napi.hu csapata.
Két, viszonylag enyhe téli hónap után februárban Európa-szerte “bekeményített” az időjárás. Hogyan hatott ez a gázpiacokra?
Matisfalvi András: A spot (azonnali) piacokon nagyobb kilengést lehetett érezni február végén: egy héten belül 20 euró körüli árakról felpattant 102 euróra a földgáz árjegyzése Közép-Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, az osztrák VTP-n. Szintén megnégyszereződtek az árak a holland TTF platformján, amely pedig a kontinentális Európa legnagyobb gáztőzsdéje. Ezek a hatások – bár jóval tompítottabban – magukkal húzták a forward (határidős) piacokat is: az emelkedő trend ezeknél is jellemző volt, de nem haladta meg a 10 százalékot.
A hőmérséklet ingadozások okozta drasztikus árfolyamkilengések elsősorban a kereskedőket érintették. Az ipari fogyasztók közül pedig csak azok a felhasználók voltak “veszélyben”, amelyeknél nem vagy csak korlátozott mértékben kezelték a piaci ármozgásnak való kitettség kockázatát. A lakossági fogyasztók az állami árszabályozás miatt egyáltalán nem voltak érintettek.
Voltak olyanok a piacon, akik előre számoltak ezekkel a hatásokkal?
M. A.: Januárban a meteorológusok még azt prognosztizálták, hogy februárban jön az enyhülés; ehhez képest elég hamar, körülbelül egy hét leforgása alatt fordult az előrejelzés. A szibériai eredetű légáramlat hirtelen tört be a kontinensre, erre felkészülni nehéz. Olyan piaci szereplő nem volt, amely a hirtelen lehűlést hetekkel előre beárazta volna – ehhez kristálygömbre lett volna szükség.
Érdekesség ugyanakkor, hogy négy-öt napig tartott az éles árnövekedés, amelyet három nap csökkenés követett, vagyis az emelkedés nagyjából tíz nap alatt “lefutott”. Ha a lehűlést hamarabb előrejelzik, a vevőkön nagyobb valószínűséggel úrrá lett volna a bizonytalanság, hogy a hideg akár sokáig kitarthat. Így a keresleti oldal végig erős lett volna, ami miatt sokkal jobban elhúzódhatott volna az áremelkedés.
Kinek kedveztek és kinek nem a hirtelen jött hatások?
M. A.: Azon kereskedőknek kedveztek, akik jól tervezték meg az ellátandó portfólió fogyasztásának alakulását. Akinek short pozíciója volt, tehát a forrásszerkezetében hiány mutatkozott, rosszul járt, hiszen a hideg miatt megemelkedett fogyasztói kereslet okozta többlet gázmennyiséget ezekben a napokban a magasabb spot árakon kellett pótolnia. Általánosságban az a kereskedő tudott érdemi hasznot realizálni, aki day traderként, a napi kereskedésben is aktív a piacokon.
Szépfy Márton: Az energiakereskedelem zéró összegű játék. Az a szereplő, aki kockáztatta, hogy több földgázra lesz szüksége (mert arra számított, hogy az idő hidegebb lesz), a lehűlés érkeztével annak a kereskedőnek a rovására tud profitálni, aki az ilyen időszakban nem rendelkezik kellő mennyiségű forrással. A kereslet megugrik, ha az előrejelzések hideget, illetve csökken, ha enyhülést mutatnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az időjárás és a földgázárak között szoros ugyan az összefüggés, de nem kizárólagos. Például a 2008-2009-es gazdasági válság idején, amikor a nyugat-európai tőzsdék elkezdtek zuhanni, a hideg tél ellenére is csökkentek a gázárak.
A teljes cikket a napi.hu-n olvashatjátok el!
Forrás: MET Hungary
