Egy friss tanulmány szerint a bolygó népességének háromnegyedét érinthetik a halálos hőhullámok 2100-ra, már ha a globális felmelegedés ilyen tempóban folytatódik tovább.
Már most sem túl jók a statisztikák: a népesség egyharmada él olyan területen, ahol olyan hőhullámok jelennek meg, amelyek halálos áldozatokat is szedtek. Ez az arány nőni fog a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésével, ráadásul a hőhullámok is egyre extrémebbek lesznek.
A statisztikák szerint 2003-ban Európában 70 ezer haláleset köthető az extrém meleg időjáráshoz, 2010-ben csak Moszkvában ez a szám 11 ezer volt – utóbbihoz azonban hozzászámolták a légszennyezettség miatt bekövetkező halálozásokat is. A Nature Climate Change tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez már csak rosszabbodni fog, javulni aligha.
A Hawaii Egyetem kutatói átfésülték az extrém meleg időjáráshoz köthető halálesetek számát 1980 és 2014 között, és arra a következtetésre jutottak, hogy a számok a hőmérséklethez és a páratartalomhoz is köthetőek. Minél nagyobb a páratartalom, annál valószínűbb, hogy több haláleset lesz a hőhullám során. Ez azért van így, mert a párás időjárásban a testünk nem tud megfelelően izzadni, az izzadtság nem hagyja el a testünket, és így kevesebb vizet veszítünk. Az emberek jellemzően jobban bírják a száraz meleget, mint a párásat.
A mostani időjárási körülmények mellett a népesség 30 százalékára átlagban évi 20 olyan nap jut, amikor már veszélyeztetettnek minősíthető az időjárás. Az átlaghőmérséklet növekedésével ez a szám is nőni fog, és 2100 körül már jelentős halálozásról beszélhetünk majd – persze mindezt akkor, ha nem tudjuk betartani a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat.
