Növekszik a 228-as rádiumizotóp mennyisége a Jeges-tengerben, ahogy a Föld átlaghőmérséklete egyre magasabb lesz, derült ki egy friss kutatásból. Emberi egészséget ugyan egyelőre egyáltalán nem veszélyeztet, de fontos és kétségbeejtő tendenciákra hívhatja fel a figyelmünket.
A radioaktivitás mindig kényes téma, nem is csoda: annyi álhír terjeng a különböző balesetek utólagos következményeiről, hogy nehéz biztosat megállapítani a sugárzással kapcsolatban. A fukusimai erőmű katasztrófája után is láttak napvilágot olyan hírek, amelyeknek közük sem volt a valósághoz. A mostani azonban sajnos igaz: egyre emelkedik a rádium 228-as izotópjának mennyisége a Jeges-tengerben és az arktiszi vizekben.
A globális felmelegedés hatására az arktiszi területeken a fagyott jégrétegek felengednek, ez igaz a szárazföldi és a vízalatti területekre is. A folyók vízellátása megnövekszik, és az arktiszi jég is elolvad. Ennek egyik következménye az, hogy felszíni, felszín alatti vizekben található, természetes eredetű rádiumizotópok felszabadulnak. Ezek segítségével pedig könnyebben kutathatjuk majd a folyók vízellátásának változását és a permafroszt felengedését, hiszen monitorozhatjuk a felolvadt permafrosztból származó üledéket az óceánban.
Ezek az üledékek tóriumot tartalmaznak, amelyek radioaktív módon rádiumra bomlanak. A tóriummal ellentétben a rádium viszonylag jól oldódik a tengervízben – ez a helyi élővilág számára annyira nem szerencsés, a kutatók viszont mérni tudják a vízben található rádium mennyiségéből azt, hogy a permafroszt milyen ütemben és mennyiségben olvad. 2007 és 2015 között igencsak megnőtt a rádium 228-as izotópjának mennyisége az arktiszi vizekben, ebből már lehet tendenciákra következtetni.
