Az ezredfordulón az Egyesült Államokban óriási fordulatot hozott az energiapiacon, hogy elkezdték kiaknázni az ország palagáz-lelőhelyeit. Kezdetben Európában is nagy reményeket fűztek az új energiaforráshoz, de a palagáz-forradalom eddig elmaradt. Mi történt? Ennek járunk utána – első rész.
A palagáz európai kiaknázása mellett nem csak gazdasági, hanem geopolitikai érvek is szólnak: lehetővé válna az orosz gáztól való függetlenedés, és közel-keleti importra is kisebb mértékben szorulna rá az Európai Unió. Annak, hogy a régió mégsem ezt az utat választotta, politikai és technikai okai egyaránt voltak.
Lássuk előbb a technikai okokat. A palagáz nem egyenletesen oszlik el a Föld mélyén, és Észak-Amerikában jóval több, könnyebben kiaknázható lelőhely található, mint Európában.
Lengyelország kifejezetten bizakodva tekintett az új technológiára. Azt remélték, hogy lehetővé teszi az orosz gáztól való függetlenedést, ezért zöld utat adtak amerikai cégeknek a kutatásra. Az 50 próbafúrásból azonban egyetlen volt sikeres, így éppen ott nem indult be a palagáz-forradalom, ahol Európában leginkább nyitottak lettek volna rá. A lengyelek a kísérletek eredményét látva inkább az LNG-fogadó kapacitások kiépítésére fektették a hangsúlyt: többek közt amerikai palagázt vesznek cseppfolyós formában.
A geológiai adottságok mellett komoly szerepet játszik az infrastruktúra is. „Az Egyesült Államokat sokkal több gázvezeték hálózza be, mint Európát, ráadásul ezek többnyire a nagy palagáz-lelőhelyek közelében futnak. Kontinensünkön a gáz hatékony kitermeléséhez sok új vezetéket kellene megépíteni. A palagáznak azonban megvan az a rossz tulajdonsága a földgázzal szemben, hogy nehéz előre kiszámítani, mekkora készletet rejt magában egy-egy lelőhely. Ennélfogva a vállalatok számára kockázatos befektetéssé válik, ha pusztán a palagáz kedvéért kezdenek vezetékek kiépítésébe” – magyarázta Kiss László, a MET Magyarország nagykereskedelmi és portfólió menedzsment igazgatója.
A technikai okok mellett legalább ekkora súllyal estek latba a politikaiak is: ezeket a következő cikkünkben járjuk körbe.
Forrás: MET Hungary
