Mi a helyzet a magyar napenergiával?

szeptember 8th, 2017

Elég ellentétes információk érkeznek azzal kapcsolatban, hogy a magyar napenergia-felhasználás éppen hogyan áll világviszonylatban. Van, aki úgy gondolja, hogy a nemzetközi szinthez képest teljesen elmaradottak vagyunk, és van, aki azzal érvel, hogy kis ország létünkre egész jól haladunk. De mi a helyzet valójában?

Magyarország éves napsütéses órák számában nem áll rosszul Európában: átlagosan 1928 órát süt nálunk a nap egy évben, amivel középmezőnyben vagyunk. Máltán mondjuk 2957 ez a szám, de a megújuló energiában eléggé élen járó Németország nagyvárosaiban például mindenhol alul maradnak hozzánk képest. Adja tehát magát a kérdés: miért nem gyúrunk rá a napenergiára jobban, és próbálunk meg a zöld energiára fókuszálni?

Az Európai Unió is a megújuló energia felé tolja a tagországait, így minket is: 2009-es irányelvei alapján Magyarországnak 2020-ig bruttó energiatermelésének 13%-át kell megújuló energiaforrásból fedeznie. 2020. december 31-ét követően már csak olyan épületek építhetők, amelyeknek közel nulla az energiaigényük, erre az egyik legjobb megoldást nyújthatja a napelem telepítés. „Fontos megjegyezni: ez nem azt jelenti, hogy az ország az egész energiaellátásának 13%-át megújulókból fedezze” – mondta el a Fyouture-nek Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozó Optimum Solar Kft. ügyvezetője. „Azt jelenti: Magyarországon van olyan pillanat az évben, amikor pillanatnyi fogyasztás és a pillanatnyi termelés aránya 14%, amely például Németországban 90%. (2016. május 8-án, egy napos és szeles napon 13 óra körül Németország az ország megújuló energiaforrásokkal dolgozó erőművei az országosan fogyasztott 63 gigawattból 55-öt, azaz 87 százalékot állítottak elő.) Ebből nálunk reálisan 50 százalékot érhetünk el maximum a hálózatunk elavultsága és a banki projektfinanszírozási korlátok miatt.”

Az EU-s elvárásokat azonban már most teljesítettük, csakhogy nem az olyan megújulókkal, amelyeket itt az oldalon is minden nap emlegetünk: a szél-, napenergia és egyéb zöld energiaforrások mellett ugyanis az Unió a faalapú tüzelést is a megújulók közé sorolta, ez pedig Magyarországon még mindig nagy szeletet vág le az energiatortából. Így az EU-s előírások eléréséhez sokat nem kell változtatnunk itthon.

Annak ellenére, hogy nem muszáj a megújuló energiatermelést ösztönözni, a kormány azért tesz az ügy érdekében, és a napenergiát választotta a sok közül.  Általánosságban elmondható, hogy itthon még mindig hosszabb a megtérülési idő, mint külföldön, ami visszahúzhatja a lendületet. Az EU átlagos 5 éves megtérülésével szemben hazánkban még 10 év körül várható a megtérülés. Ráadásul létezik egy teljesítménydíj is, amelyet ugyan a nagyteljesítményű fogyasztási ponttal rendelkezőknek kell csak fizetni, mégis kicsit elrettentő lehet a létezése.

„Ezen szegmens jogosult az olcsóbb, nagyfogyasztói villamos energiaár elérésére, így azon villamos energiadíj és rendszerhasználati díj nem teszi lehetővé a kiegyenlítő energia árának fedezését. Nagyberuházási boom esetén nem lenne fenntartható pénzügyileg a rendszer, így előre felkészült erre a kormány. A pályázati források alapján komoly volumenre lehet számítani majd ezen fogyasztók esetében, hiszen visszatérítendő 0%-os hitel és vissza nem térítendő uniós forrás kombinációját biztosítja GINOP konstrukció” – tette hozzá a szakértő.

Számos vélemény szerint itthon is jön a napelemes boom: 2016 év végéig összesen 1350 megawattnyi kapacitás létesítésére kértek engedélyt a leendő beruházók. Ezek közül mintegy 300 milliárd forint értékben közvetlenül is a magyar gazdaságot segítő beruházások születnek majd.

Ez a fellendülés főként KÁTR (389/2007. Korm rend) 2016. december 31-ig érvényes jogszabály szerinti 25 éves átvételi időtartamról 13 év körülre csökkenő METÁR átvételi időtartam végett  következett be. „Persze nem elhanyagolható, hogy a jegybanki alapkamat alacsony, a naperőmű technológiai ára lecsökkent (0,5MW-os erőművet már 220 millió forint körüli összeggel kulcsrakészen lehet venni) és a bankok is elkezdtek projekteket keresni a hatalmas volumenben csökkenő éven túli hitelállományuk végett. A rengeteg beérkezett kérelem kapcsán nincs mérlegelési joga az Energia Hivatalnak (MEKH), ki kellett adnia a határozatokat. A projektek helyszíneit idén év végéig lehet ezen határozatok alapján módosítani, így az előkészítettlen helyszínnel rendelkező határozatok elértéktelenednek. A projektek sikeres megvalósulási korlátait a 22kV-os hálózat befogadóképessége és a rengeteg csatlakozási jogot-területet értékesítési céllal birtokló szereplők jelentik” – nyilatkozta Lugos Roland.

Hasonló Cikkek

Leave Your Comment

//FB analitics //FB SDK like gomb