Ladakh gyönyörű hely, a Himalája elképesztő kilátást nyújt az itt élők számára. Egyvalamivel azonban folyamatosan küzdenek a helyiek: nincs elég víz a kietlen pusztaságon, ezért az ivóvízhiány megoldása sürgető probléma számukra. Sonam Wangchuk mérnöknek van egy ötlete a dologra.
A Himalája ezen környéke, bár elképesztően gyönyörű, évente mindössze átlagosan 50 milliméter esővizet kap. A sivatagban élők csak azért tudnak túlélni, mert a gleccserek ellátják őket vízzel – és, ahogyan azt már mindenki jól tudja, ugyanezek a gleccserek vészesen húzódnak vissza a globális felmelegedés áldásos tevékenységének köszönhetően. Éppen ezért olyan fontos, hogy az ivóvízproblémára minél előbb megoldást találjanak a terület lakói.
Sonam Wangchuk úgy gondolja, hogy a mesterséges gleccserek jelenthetik a megoldást – egy sétáján felfedezte ugyanis, hogy hiába emelkedett meg a hőmérséklet pár napig, csak az a jég olvadt el a környékről, amelyet napfény ért. A folyton árnyékos területeken még talált jégcsapokat. Ez megihlette, és úgy döntött, hogy úgynevezett mesterséges jéggleccsereket hoz létre.
Az ötletet a valódi jéghegyektől vették, és a biomimikri azt eredményezte, hogy a kúp alakú mesterséges fagyott víz önmagát árnyékolta le. A kúp megoldásnak köszönhetően minimális felületét éri közvetlen napfény, és a tavaszi időszakban minden egyes nap 5000 liter tiszta vizet ad Ladakh lakosságának. Ráadásul alakra hasonlít a buddhista sztúpákra, így közel áll a helyiek hitvilágához is.
A jéghegyek egyszerűen működnek: vezetékeken érkezik hozzájuk a víz, amit aztán a levegőbe spriccelnek, így építve újra és újra fel a kúp alakzatot természetes módon. A mínusz húsz Celsius-fokos hőmérsékletben, ahol a víz fagyott és folyékony állapot között ingázik, a jéghegyek szépen cseperednek.
Jelenleg kettő ilyen működik a régióban, de Wangchuk most szerzett befektetőket a projektre, így hamarosan húsz újabb jéghegy is érkezik a ladakhiakhoz.
Főkép: Sonam Wangchuk/Rolex Awards
