Nem kizárólag a fizikai jólétünket, a szellemi egészségünket is veszélyezteti a légszennyezettség – derült ki egy friss tanulmányból.
Az valószínűleg senkinek sem meglepő, hogy a légszennyezés súlyos egészségügyi következményekkel jár, többek között különféle tüdő- és légzőrendszeri betegségeket okozhat. Kutatók folyamatosan vizsgálják azt is, hogy milyen más egészségügyi kockázatai vannak a szálló pornak és a szmognak, amelyekkel legtöbben minden nap megküzdünk – a Washingtoni Egyetem kutatása most kiderítette, hogy nem kizárólag a cukorbetegséggel vagy az elhízással kell foglalkoznunk, hanem a mentális betegségekkel is, hiszen ezekre is hatással van a levegő szennyezettségszintje.
A Health & Place tudományos folyóiratban megjelent tanulmány az első olyan átfogó kutatást írja le, amely az Egyesült Államok lakosságának mentális állapotát és a légszennyezettség szintjét veti össze. A mentális egészséghez rengeteg faktor teljesülése szükséges – attól függően változhat valakinek a mentális állapota, hogy képes-e egészséges ételekhez hozzájutni, vagy biztonságos környéken lakik-e. Ezen környezeti faktorok mellé most felvehetjük a légszennyezettség szintjét is, ez ugyanis legalább annyira befolyásolja a pszichológiai egészséget, mint az, hogy van-e lehetősége valakinek természetközeli életmódot folytatni.
A kutatás a finom szennyezőrészecskék, azaz a 2,5 mikrométeresnél kisebb szennyezőanyagok jelenlétét vizsgálta, amelyeket könnyedén belélegzünk, így bekerülnek a véráramba, és nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint a méretesebb részecskék. Csak összehasonlításként: ezek olyan kicsik, hogy az emberi hajszál is vastagabb náluk: utóbbi átlagosan 70 mikrométeres!
A kutatás kimutatta, hogy a mentális betegségek és rendellenességek száma nagyobb volt azokon a területeken, ahol a finom szennyezőrészecskék koncentrációja is nagyobb volt. Olyan területen, ahol a szennyeződés magasabb (21 mikrogramm per köbméter), ott 17 százalékkal magasabb volt a pszichés szorongási számok, mint ott, ahol alacsony volt a koncentráció (5 mikrogramm per köbméter). Ráadásul ezek teljesen tiszta következtetések, mivel a kutatók más faktorokat is számításba vettek, amelyek hathatnak a pszichológiai egészségre, mint például az alkoholfogyasztás, a munkanélküliség vagy az egészségügyi problémák.
Azt nem kutatták a tudósok, hogy miként és miért befolyásolja a mentális egészséget a légszennyezettség – ez egy következő kutatás témája lehet. Egy biztos: nem kizárólag a fizikai egészségünkre káros az, ha szennyezzük a környezetet.
