A műanyagszennyezésben az az igazán kétségbeejtő, hogy nem lassul, nem stagnál, hanem egyenesen növekszik – kutatók szerint 2021-re újabb húsz százalékkal több műanyagot fogyasztunk majd, mint most. Szakértők szerint hamarosan akkora veszélyeket rejt majd ez a viselkedés, mint maga a globális felmelegedés.
Vigyázat, ijesztő statisztikák következnek: minden másodpercben nagyjából 20 ezer műanyagpalackot vásárolunk meg. 2004-ben még „mindössze” – ez is hatalmas mennyiség – évi 300 milliárd PET-palackot gyártottunk le, 2014-ben ez már 460 milliárd volt, tavaly pedig 470 milliárd. Az előzetes számítások szerint 2021-re 600 milliárd palackra rúg majd ez a szám.
2016-ban kevesebb, mint az eladott palackok felét gyűjtötték össze újrahasznosításra, és mindössze 7 százalékukat használták fel újra PET-palack gyártására. A legtöbb műanyagpalack még mindig a hulladéklerakókban és az óceánban végzi. A növekedő tendenciát a kutatók szerint az okozza, hogy az ázsiai fejlett országokban megnövekszik az igény a palackozott víz és egyéb italok iránt, hála az egyre inkább rohanó életvitelnek.
Átlagosan 5-13 millió tonna műanyag kerül minden évben az óceánba – már ez a két szám is elképesztő, és akkor még nem gondoltunk arra, hogy ez nem egy olyan dolog, ami valaha kiürül onnan, hanem évről évre felgyülemlik, összeadódik. 2050-ben súlyra már több műanyag lesz a világóceánban, mint hal, ez pedig azért elég borzasztó összehasonlítási alap. Ráadásul a vízi madarak, halak és más tengeri élőlények az apróbb műanyagdarabokat lenyelik, de megemészteni nem tudják – a jelenség egészségügyi következményei egyelőre beláthatatlanok.
Egy friss kutatás szerint az Antarktiszon ötször annyi műanyag van, mint korábban gondoltuk. A Hulli Egyetem és a Brit Antarktisz Felmérés kutatásából kiderült, hogy 51 billió mikroműanyag leledzik az Antarktisz jégtábláiban, a vízben és a partokon – ez ötszázszor több, mint amennyi csillag a galaxisunkban létezik. Ezek a mikroműanyagok emberi használat által kerülnek erre a területre, általában a kozmetikai szerekből és a nagyobb műanyagokból letörögetve maradnak fenn. A kutatók szerint a mikroműanyagok bekerülhetnek az antarktiszi cirkuláris áramlatba, ami akár visszafordíthatatlanul szennyezheti az élővilágot.
Nemrég Ausztrália, Franciaország, Irán, Japán, Malajzia, Új-Zéland, Portugália és Dél-Afrika sókészletét vizsgálták át. Kiderült, hogy 17 különböző sómárkában van annyi mikroműanyag, ami már kimutatható mennyiséget jelent.
Egy 2014-es tanulmány szerint több mint 5 billió műanyagdarab úszik a világ tengereiben, ennek pedig 92 százaléka mikroműanyag, vagyis kisebb, mint 5 milliméteres.
De mit tehetünk a probléma megoldásáért? A leginkább egyértelmű megoldás az, hogy minél kevesebb PET-palackot vásárolunk, és ahol csak tehetjük, csapvizet iszunk, vagy nagyobb konténerben vásároljuk az ásványvizet. Néhány kutató szerint a műanyag újrafelhasználását is meg kéne reformálni, és valódi körkörös gazdaságot létrehozni, ahol a kidobott palackoknak újra hasznát vesszük.
