A környezetszennyezésnek nem csak hosszú távú következményei vannak – a világ legszennyezettebb területein élők minden nap találkoznak a rövid távú hatásokkal is, amelyek különböző betegségekben, kóros elváltozásokban és a várható élettartam csökkenésében is szerepet játszanak.
Dar es-Salaam, Tanzánia
Tanzánia legnépesebb városa már most is nagy bajban van, hiszen a vízrendszerei rendkívül szennyezettek – ez azonban a népesség növekedésével még rosszabbra fog fordulni. Ráadásul a szennyezett vízellátás nem csak az ivóvíz fogyasztását teszi lehetetlenné, de betegségeket is terjeszt.
Jamuna folyó, India
A Gangesz legnagyobb mellékfolyója elképesztően szennyezett. Vize meglehetősen jó minőségű a himalájai Jamunotri-gleccsertől a delhi Vazirábádig, mintegy 375 km-en keresztül, ahol azonban már a vazirábádi és az okhlai vízlépcső között belé ömlő 15 nagy vízhozamú szennyvízcsatorna miatt erősen szennyeződik. Gyakorlatilag már szennyvízelvezetőként funkcionál. A kólibaktériumok mennyisége is ijesztő a vizében, ami nem is csoda: a Delhi városában termelt szennyeződések mintegy 60 százaléka ide ömlik ki.
Tianying, Kína
Tianying Kína legnagyobb ólomtermelő vidéke, amivel még nem is lenne nagy probléma – azzal már inkább, hogy a kitermelés elképesztően elavult és környezetszennyező módon történik. A szennyező fémek így mindenféle akadály nélkül eljutnak a környező területek ivóvizébe és termőföldjébe is, a levegőről pedig már nem is érdemes beszélni. Kutatások szerint ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az itt születő gyerekek jóval a világátlag alatti IQ-szinttel születnek – az ólommérgezésnek pedig egyéb, nagyon kellemetlen következményei is vannak.
Ahváz, Irán
A WHO 2011-es jelentése szerint Ahváz a legszennyezettebb levegőjű város az egész világon – Peking sehol nincs hozzá képest, pedig inkább az utóbbi légszennyezettségéről szoktuk hallani a horrortörténeteket. Gyakorlatilag mindent barna por borít, és ehhez nem csak az járul hozzá, hogy ez az ország legnagyobb olajlelőhelye, hanem az is, hogy a természeti körülmények sem a legideálisabbak. Itt már gyakorlatilag tényleg csak úgy lehet megmaradni, ha egész nap maszkot hord az ember – és még ez sem tökéletes megoldás a szennyeződések ellen.
A Föld pályája
Bármilyen szörnyen is hangzik, nemcsak a bolygót, hanem az azon kívüli pályát is teleszemeteltük már. Nem minden műhold és űrjármű esik ugyanis vissza rögtön a Földre, nagyon sokuk hulladékként kering a fejünk felett. A probléma annyira nagy, hogy sokszor az ilyen űrszemetek az aktív projektekben is kárt tesznek – például a Nemzetközi Űrállomás külső vázában is keletkezett már miattuk repedés. Több mint ötszázezer darab kisebb-nagyobb méretű űrszemét kering a bolygónk körül, amivel egyelőre nem tudunk mit kezdeni. Kattints ide, ha olvasnál még a témáról bővebben!
