Az angol Sheffieldi Egyetem és az egyiptomi Port Said Egyetem együttműködéséből születő megoldások lehetővé tehetik, hogy Egyiptom szegényebb területein is több biztonságosan fogyasztható, nem fertőzött ivóvíz legyen.
Egyiptomban a tengervizet akarják ivóvízzé alakítani – ebben még nincs semmi különös, hiszen a világon rengeteg helyen ezt a módszert alkalmazzák arra, hogy ivóvizet “csiholjanak” azokra a vidékekre, ahol az emberek nem jutnak hozzá elegendő tiszta folyadékhoz. Csakhogy ez általában elég költséges megoldás, és rengeteg energiával jár – ezt szokták úgy megoldani, hogy napenergiát használnak fel, ami viszont elég kiszámíthatatlan, hiszen nincs mindig annyi napos óra, amennyi elegendő lenne a megfelelő mennyiségű ivóvíz előállításához.
Egyiptomban a Sheffieldi Egyetem és a Port Said Egyetem kutatói most egy hibrid módszert akarnak kipróbálni, amely ötvözné a napenergia és a biomasszából nyert energia előnyeit. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a biológiai anyagokból előállított biogáz (mint amilyet a szarvasmarha trágyából is nyernek) képes-e megfelelő B-tervként működni a napenergia után. Ezzel egy időben a csapat arra próbál rájönni, hogy mi a legjobb módja annak, hogy integrálják a két módszert egy igazán hatékony megoldásként.
A kutatók azt remélik, hogy a biogázzal megtoldott módszer sokkal megbízhatóbb lesz, mintha kizárólag napenergiával működtetnék a víztisztító berendezéseket – így Egyiptom szegényebb, elmaradottabb részei is állandó ivóvízellátásban részesülnének.
