Az RMIT Egyetem kutatói olyan módszert fedeztek fel, amellyel a napenergiát felhasználó falfesték szétbontja a vízmolekulákat hidrogénné és oxigénné.
Nem ez az első eset, hogy napenergiát felhasználó festékkel kísérletezünk – korábban is voltak már rá megoldások, és több közülük működött is. Az RMIT Egyetem kutatóinak megoldása egy újféle megközelítés, ami a párát, azaz vizet bontja le hidrogénre és oxigénre – előbbi pedig egy nagyon esélyes jövőbeli energiaforrás lehet.
A festék azért képes erre, mert apró szilikagél csomagokat tartalmaz – ez egy olyan anyag, ami arra hivatott, hogy távol tartsa a nedvességet az olyan dolgoktól, amelyeknek nem szabadna vizet érniük. A szilikagél magába foglalja a vizet, mintha egy hatékony szivacs lenne. Ezen kívül félvezetőként is viselkedik, és katalizátorként működik az oxigén és hidrogén szétválasztásához. Az pedig, hogy titán-dioxidot adnak a festékhez, megnöveli a képességét, hogy a napfényt magába szívja, így sokkal hatékonyabb lesz a folyamat.
Ezzel a módszerrel bármilyen lefestett felületet hatékony energianyerő térré lehet alakítani – egyszerűen le kell festeni, és máris beindul a hidrogéngyártó folyamata.
