A karibi térség alig eszmélt fel a Harvey hurrikán pusztításából, máris újabbtól kell félniük: Irma az elmúlt évtizedben eddig mért legerősebb hurrikán a területen, és elég valószínű, hogy ennél már csak erősebb lesz, mikor eléri a sűrűbben lakott környéket. A kialakulásáért pedig a globális felmelegedés a felelős.
Egy trópusi ciklont a meleg felszíni vízréteg erősít, jellemzően 26 Celsius-fokúnak vagy magasabb hőmérsékletűnek kell lennie ahhoz, hogy nagyobb erősségű hurrikán alakuljon ki. A hurrikán meleg és párás levegőt húz be magába, és a vízgőz kicsapódik, kiengedve a belső meleg levegőt. Ahogy halad, mind mélyebbről von ki vizet az óceánból, normál esetben azonban ez a víz egyre hidegebb, ami útját veszi a ciklon gyarapodásának.
Csakhogy a globális felmelegedés miatt az Atlanti-óceán egyre melegebb, így hiába megy lejjebb az óceánban a hurrikán, nem talál hidegebb vizet – így újabb és újabb meleg vízréteg erősíti, ahogy halad. A legerősebb hurrikánok akkor alakulnak ki, amikor még 50-100 méteren is meleg a víz, ahogyan ez most Irmánál meg is történt. Az ijesztő mindebben csak az, hogy korábban a karibi térségben volt csak ennyire magas az óceán hőmérséklete, Irma pedig az Atlanti-óceánon alakult ki, ahol egyébként sokkal hidegebbnek kellene lennie.
A hurrikánok kialakulásába más is beleszól – többek között a felső légrétegek gyorsabb mozgása, amely ezúttal szintén lelassult, így hozzásegítve Irmát a növekedéshez. A globális felmelegedés miatt azonban egyre hevesebb szél alakulhat ki a felső légköri rétegekben is, ami nem azt jelenti, hogy több lesz a hurrikán a térségben, hanem azt, hogy ha ki is alakulnak, egyre pusztítóbbá válnak.
Irma jelenleg 295 kilométer per órás sebességgel kavarog, ami az elmúlt évtizedben mért legmagasabb érték a hurrikánokat illetően. Szakértők szerint ez azonban nem a maximuma, és még erősebbé válhat – senki nem tudja megmondani, mekkora pusztítást fog végezni, ha sűrűn lakott területre érkezik.
Főkép: NOAA
