
A nagy közép-európai energiajátszma – 10. rész
Az USA az európai energiacégeket sújtó szankciókat fogadott el, válaszként az EU hasonló intézkedésekkel fenyegetőzik. Meglepően messzire vezetett a közép-európai energiajátszma.
Az Egyesült Államok példátlanul erős eszközhöz nyúlt, amikor a szenátus júniusban megszavazta az Oroszországgal szembeni szankciók kiterjesztését azokra az európai energiacégekre, amelyek részt vesznek az Északi Áramlat 2 építésében. Ez olyan cégeket érint, mint az OMV, a Shell, az E.ON vagy az Engie, amelyek többé nem dolgozhatnának együtt amerikai vállalatokkal és pénzintézetekkel.
Az európai politika azonnal élesen reagált. Előbb Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár adott ki közös tiltakozó közleményt, majd Angela Merkel német kancellár nevezte „öntörvényűnek” a döntést.
Egy hónappal később, július végén került az amerikai kongresszus elé a törvény. Az ülés előtt Brüsszel a legmagasabb szinten kezdett fenyegetőzni: Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke arról írt, hogy a törvény elfogadására az EU-nak olyan válaszszankciókkal kell készülnie amerikai érdekeltségek ellen, amelyeket napokon belül életbe lehet léptetni.
A kongresszus az európai nyomás hatására egyelőre elfogadott egy olyan módosított változatot, miszerint a szankciók gyakorlati alkalmazására csak az USA szövetségeseivel való konzultáció után kerülhet sor. Juncker rádiónyilatkozatban üdvözölte a finomítást, de ismét hangsúlyozta, hogy ha az amerikaiak megpróbálják a gyakorlatban alkalmazni a szankciókat, akkor az Európai Unió napokon belül megteszi a hasonló válaszlépéseket.
„Az Északi Áramlat 2 megépülésével az olcsó orosz gáz egy része könnyen elkerülhetné a kelet-közép-európai régiót. Ez a földgázárakra is komoly hatással lenne” – mondta Pócs Balázs, a MET szóvivője.
Forrás: MET Hungary