Gázelosztó központtá nőheti ki magát Magyarország

április 13th, 2018

Mit hoz az ellátási útvonalak versenyfutása, hogyan alakul a földgáz szerepe az energiaellátásban, és milyen szerepet játszhat az LNG idehaza? Erről is beszélgetett a Portfolio a MET Magyarország energiakereskedő cég két szakértőjével, Szépfy Márton kereskedelmi és Smaraglay Zombor árazási igazgatóval.

Sokat hallani mostanában új ellátási útvonalakról (déli folyosó, Török Áramlat, LNG-terminál, új régiós források). Milyen hozadéka lehet a fogyasztók számára – a nagyobb ellátásbiztonság mellett – az ellátási útvonalak diverzifikálásának? Az élesebb versenyhelyzet kedvezőbb beszerzési költségekkel is jár? 

Szépfy Márton: A lehetőségek számának bővülésével Magyarország tárgyalási pozíciója is javul. A földrajzi adottságaink is meghatározóak abban, hogy a térségben központi szereplővé, akár tranzitközponttá válhatunk. Bár eddig alternatívákról beszéltünk, valójában versenyfutásról van szó, ahol egyetlen aranyérmet osztanak ki. Kiderülhet, hogy az alternatív útvonal nem fog megépülni, ha az egyik már elkészült a többi közül.

Ha azonban ránézünk a nyugat-európai gázellátó rendszerre és a régiósra, megállapíthatjuk, hogy ha meg is épülne minden, Kelet-Közép-Európa gázellátását javító vezeték és határkeresztező kapacitás, a nyugat-európai rendszer még akkor is jóval összetettebb, tagoltabb és kiegyensúlyozottabb képet mutatna, mint a régiós. Az ukrán-orosz konfliktus miatt Ukrajna a kitettség csökkentésére törekszik, és nyugati irányból vásárol földgázt; folyamatos árversenyt láthatunk a három irányból – Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül – való ellátás között. A kérdésre tehát a válasz igen, a versenyhelyzet élesedése költségcsökkenést eredményez. Így amellet, hogy a tranzitdíjak miatt megéri tranzitországnak lenni, az ellátásbiztonság is növekszik ezekkel az alternatívákkal.

Erősödő kritika hallatszik arra vonatkozóan, hogy az EU ne finanszírozzon fosszilis energiahordozókat, illetve az ezek felhasználását támogató fejlesztéseket. A földgáz ugyan a legkevésbé szennyező fosszilis energiahordozó, ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy meddig lehet a gáz szerepe biztosított az energiaellátásban. 

Smaraglay Zombor: A gáztüzelésű erőműveknek nagyon nagy szerepük van a villamosenergia-rendszerek kiegyensúlyozásában, és ez szinte biztosan fennmarad a következő években. Sőt, a megújulók előretörésével ez a szerepük várhatóan még hangsúlyosabbá válik, hiszen azt, hogy mikor, mennyit termel például egy szélerőmű, nagyon nehéz befolyásolni. A megújulók megjelenését megelőző atom-szén/lignit-földgáz mix meglehetősen jól tervezhető volt, mivel a termelés a fogyasztástól függött, napjainkban viszont a fogyasztás mellett a termelés is változónak tekinthető. Nem beszélve a lakóházakra egyre nagyobb számban telepített, jellemzően napelemes kiserőművekről, amelyek még összetettebbé teszik a helyzetet.

Amíg az energiatárolás nincs megoldva, addig folyamatos és rugalmas termelésre is szükség lesz. Amíg nem látjuk, hogy ezt alternatív módszerekkel le lehetne cserélni, addig a földgáz is alapvető szerepet játszik. Bár sokan dolgoznak az akkumulátoros háztartási energiatároló technológia fejlesztésén is, ez a megoldás – nem csak Magyarországon – egyelőre nagyon ritka. Marad tehát az erőművek használata. A gázkitermelés környezeti hatásaival kapcsolatos kritikák bizonyos szempontból érvényesek, ugyanakkor szabályozás vonatkozik a tevékenységre, és ez még mindig messze a legtisztább nem megújuló energiaforrás. Hollandiában a gröningeni mező kitermelését például az idén 2 milliárd köbméter/évvel, jövőre pedig további 4 milliárd köbméter/évvel csökkentik, mert földrengéseket érzékeltek a területen, vagyis a mező nem bizonyult környezetvédelmi szempontból biztonságosnak. Angliában pedig a Rough gáztárolót szintén környezetvédelmi okokra hivatkozva vonták ki a rendszerből tavaly.

Mennyire fontos jelenleg az LNG, a cseppfolyósított földgáz az európai ellátásban?

S. Z.: Európa alapvetően nettó importőr, ezért kifejezetten fontos az LNG-ellátás kérdése. Egyértelműen színesíti az európai importmixet, hogy már nem csak északi-tengeri termelés van, meg orosz gáz, hanem LNG is, ami bizonyos területeken valós alternatívát kínál. Ezért van az is, hogy az LNG-szállítmányok árazásában az európai árszínvonal egyre meghatározóbb szerephez jut: miután Európa mindig valós alternatíva az LNG-szállítmányok felvételére, tendenciaszerűen ehhez árazhat a világ. Spanyolországnak például nincs gáztárolója, LNG-terminálja azonban van: télen gyakran hetekig a terminálokba befutó hajók szállítmányából egyensúlyozzák ki a gázigényt. Azáltal pedig, hogy az LNG megteremti a fizikai kapcsot a kontinensek között, a szeparáltan működő gázpiacok globalizálódnak, egységesülnek – bár ez hosszú folyamat.

A teljes cikket a Portfolio oldalán találhatjátok meg!

Hasonló Cikkek

Leave Your Comment

//FB analitics //FB SDK like gomb