Gáz van, ha nincs nap

október 20th, 2017

A megújuló energiaforrások bár kímélik a környezetet, a kiszámíthatatlan időjárás miatt kockázatot is rejtenek. Egyre terjed a decentralizált energiatermelés, de a földgázzal működő erőműveket sem érdemes leírni.

Nem csak „trendi” a nap, a szél vagy a víz segítségével energiát termelni: a megújulók mindjárt kettőnek is megfelelnek a fenntartható fejlődés három alapkövetelményéből (környezetvédelem, ellátásbiztonság, versenyképesség). Óvják a környezetet, hiszen – az eszközök (napelemek, szélturbinák) gyártásán túl – nem keletkezik káros anyag az üzemeltetéskor. És jól vizsgáznak biztonságból is, mivel függetlenek az importforrásoktól, illetve az ezekhez kapcsolódó geopolitikai kockázatoktól.

Ám minden rizikót így sem lehet kiküszöbölni. Befolyásolni senki nem tudja, hogy mennyit süt a nap, milyen erősen fúj a szél, vagy éppen milyen a folyók vízállása. Magyarán szólva, kiváló dolog a megújuló energiatermelés, de a természetnek kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat.

Időjárás ide vagy oda, a megújulók terjedése alaposan felforgatja a villamosenergia-termelést. A hagyományos energiaforrásokat (szén, kőolaj, földgáz, atom) hasznosító erőművek minél nagyobbak, annál magasabb hatásfokkal működnek. „Nem véletlen, hogy eddig robosztus berendezésekből építettek hatalmas erőműveket. A megújulókkal ez a trend egyértelműen megváltozott” – mondja Gerse Pál, a MET Power üzletfejlesztési szakértője.

S ha már kisebb létesítményekkel meg lehet oldani egy-egy település vagy termelőüzem fűtését-világítását, ezeket érdemes a fogyasztókhoz minél közelebb megépíteni. Ezzel el is érkeztünk a decentralizált energia-termeléshez, amely – a megújulók mellett – napjaink másik energetikai „divatszava”.

Íme néhány konkrét példa. Ha napelemeket telepítenek egy háztetőre, ezzel máris decentralizálják az áramtermelést. Ha egy mezőgazdasági telephely mellé biogázerőművet építenek, amelyben elégetik a mezőgazdasági hulladékot, ezzel is decentralizáltan jutnak hőhöz és áramhoz. Ez utóbbi esetben nem csak az energia-termelés és -felhasználás kerül közel egymáshoz, hanem még az energiaforrás is kéznél van.

Noha nem megújulóval, hanem földgázzal működnek a gázmotoros kiserőművek – amelyek már a kétezres években elterjedtek a hazai bevásárlóközpontok és kórházak pincéiben –, ezek is decentralizáltan termelnek. Igaz, miután néhány éve kikerültek a stabil megtérülést biztosító KÁT (kötelező átvételi tarifa) rendszeréből, már jóval nehezebben élnek meg a piacon, és a számuk folyamatosan csökken.

A teljes cikket a HVG Fenntartható fejlődés különszámában olvashatjátok el.

Forrás: MET Hungary

Hasonló Cikkek

Leave Your Comment

//FB analitics //FB SDK like gomb