Németországot a tavaly szeptemberi választás óta ügyvezető kormány vezette, amely érdemi, stratégiai döntéseket nem hozott. Több mint féléves tárgyalássorozat után megszületett végre a koalíciós megállapodás a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. A közös kormányprogram az energiapolitikában is új korszakot kezd: a németek is nyitnak az LNG felé.
Németország eddig tudatosan nem szállt be az Európában is egyre nagyobb jelentőségű cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelembe. Noha a földrajzi fekvése – az északi- és a balti-tengeri partszakaszai, nagy kikötői – eddig is lehetővé tették volna, hogy élen járjon az LNG-szállítmányok fogadásában, a sokmás energetikai területen élenjáró németek mégsem építettek terminált. Ezzel szemben a szomszédok, Hollandia és Lengyelország már rendelkeznek ilyen létesítménnyel, sőt még Litvánia is épített egyet.
Az EU legnagyobb gazdasága számára tőke és technológia eddig is bőven rendelkezésre állt volna a szükséges infrastruktúra kiépítésére, az eddigi német energiapolitika azonban a csővezetékes gázellátás mellett kötelezte el magát.„Németország a földgázszükségletének nagy részét két forrásból, Norvégiából és Oroszországból fedezi. Utóbbitól érkezik teljes fogyasztásának mintegy 60 százaléka” – világította meg a helyzetet Pócs Balázs, a MET szóvivője.
Ezen a helyzeten a németek az elmúlt évtizedben legfeljebb annyiban kívántak változtatni, hogy közvetlen kapcsolatot építettek ki az oroszok felé, annak érdekében, hogy a gázellátásuk ne függjön az esetleges kelet-európai konfliktusoktól. Előbb – a lengyelek tiltakozása ellenére is – megépítették az Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, majd a bővítését is előkészítették az Északi Áramlat 2 formájában, amely miatt még az Egyesül Államokkal is konfliktusba keveredtek.
Ehhez a helyzethez képest komoly fordulat, hogy Németország a források diverzifikálása érdekében belevág saját LNG-terminálokmegépítésébe.
Forrás: MET Hungary
