Hogyan alakul Európa földgáz ellátottsága? Milyen változások zajlottak le a piacon? Gázellátásról, gázárakról és iparági hírekről beszélgettek a 90.9 Jazzy rádión a MET Magyarország kereskedelmi igazgatójával, Szépfy Mártonnal. Az alábbiakban az interjú szerkesztett változatát közöljük.
Elég hideg és igencsak hosszú telünk volt. Ilyenkor az energiaárak dinamikusan változnak, vagy hosszú távú szerződésekbe eleve be vannak betonozva, és akkor az egyik fél szívja a fogát, hogy nem erre számított?
Szépfy Márton: A tél valójában nem volt annyira hideg, csak a vége. Egészen február végéig már azt gondolhattuk, hogy érdeklődés hiányában el is marad. Az akkor érkező arktikus légtömeg azonban felrázta a felhasználókat és a kereskedőket. Így március vége felé az egyes országok általában már arra készülnek, hogy elkezdődik a betárolási időszak, megkezdődik a tárolók feltöltése. Ennek okán egy kereskedő akkor csinálja jól a dolgát, ha ilyenkor már „csak a szükséges” forrással, kevés tartalékkal rendelkezik. Ez a hideg időszak viszont megtréfálta a kereskedelmi szakmát, hiszen február végén az akkor szokásos 18-20 euró/MWH árnak az ötszörösére, 100 euró fölé szöktek a spot piaci jegyzések.
A kereskedők tehát ezzel szembesültek februárban, de mivel szembesült a fogyasztó? Nála ez miként csapódott le? Ilyenkor örülnek a kereskedők, mert nagyot lehet kaszálni?
Sz. M.: Mi a MET Csoportnál alapvetően akkor örülünk, amikor az ügyfeleink boldogok. Egy kereskedő pedig akkor örülhet, ha sikerül pontosan eltalálnia a saját portfóliójában lévő fogyasztók várható fogyasztását, és ezt sikerül is a forrásaival, illetve a tárolójával megfelelően kiegyensúlyoznia, és mindezt a lehető legpontosabban megtenni.
Mi a helyzet a földgázárakkal ennek kapcsán? Volt egy felívelés, de mi történik most, kitartanak ezek az árak? Még most sincs március végi–április eleji meleg.
Sz. M.: A meteorológusoknak tetszett ez a kis február végi, március eleji tréfa, és ezt március közepén meg is ismételték. Akkor szintén egy hosszú távú előrejelzésben újabb arktikus légtömeget vizionáltak, ami finoman szólva is pánikot váltott ki. Szerencsére ez a pánik már korántsem volt akkora, mint a korábbi. A február végi, március eleji extrém magas ár egy-másfél óráig volt a tőzsdéken, utána szépen konszolidálódott 40-50-60 euró körüli árakra. Mihelyst kiderült, hogy ez a hideg nem érkezik olyan mértékben és mennyiségben, mint ahogy az várható volt, szépen visszacsúsztak az árak a korábbi szintekre.
A világon az olajárak jelenleg nincsenek olyan magasan, próbálták ugyan korrigálni, de vissza-visszacsúsztak 60 dollár alá. Ez befolyásolta a földgáz árát? És ha már itt tartunk, akkor Magyarországon, illetve Európában melyek a meghatározó tőzsdék?
Sz. M.: Korábban nagyon sok forrásszerződés a keleti „olajos” képleten alapult. Ebben de facto kifejezésre kerül az olajár alakulása. Ma már ez nincs így, a gáztőzsdéken a földgáz ára az elsősorban, amihez ezek a forrásszerződések, illetve a fogyasztói szerződések indexálódhatnak. A legnagyobb tőzsdék ma Európában a holland TTF, illetve itt, a régióban elég a határ túloldalára menni: Baumgartenben a Virtual Trading Point (VTP), egy osztrák kereskedési pont befolyásolja leginkább a térség ellátását. Ez a pont egyébként egy Ukrajnán és Szlovákián keresztül érkező szállítási útvonal kellős közepén fekszik.
Ezeken a kereskedési pontokon milyen földgázt lehet kapni? Gondolom, a hollandoknál az északi-tengerit.
Sz. M.: Leginkább igen, ráadásul Európa azon régiójában már egyre nagyobb a gyakorlata az LNG-nek (a cseppfolyósított földgáznak), a partra szállítással és a visszagázosítással együtt. De tegyük hozzá, hogy nem minden ország rendelkezik LNG-terminállal érthető okoknál fogva.
Kicsit visszatérve az első gondolathoz, amikor bejött ez a komoly hideg, elkezdtek cikkezni arról, hogy van-e elég gáz a tárolókban Magyarországon. Akkor mindenki felkapta a fejét, hogy már csak igen kevés van. Ahogy mondtad, az a jó, ha kevés van, mert akkor elhasználták, amit betároltak. Hosszabb tél esetén is lett volna elegendő gáz?
Sz. M.: Megtévesztő lehet ez a kérdés. Nézzük meg, hogy az országnak mekkora tárolókapacitása van az éves fogyasztásához viszonyítva: Magyarországon ma 9-9,5 milliárd köbméter földgáz fogy el a lakossági fogyasztással együtt, és ehhez kapcsolódik egy 5-5,5 milliárdos tárolói kapacitás. Ez rendkívül nagy kapacitás, nincs télen ekkora tárolókapacitásra szükség – legyen akár szó extrém hidegről –, ennek véleményem szerint nagyjából a fele szükséges. Innentől kezdve, ha 50 százalékos tárolói feltöltöttségről beszélünk, ez EU-s viszonylatban lehet, hogy kevésnek tekinthető, de a hazai ellátást kényelmesen tudja biztosítani.
A teljes cikket az Nrgreport oldalán olvashatjátok el!
