Nem érdemes beleavatkozni a bolygónk természetes működésébe – legalább is ezt mondják az Exeteri Egyetem kutatói, akik kiszámolták, milyen katasztrofális következményei lehetnek annak, ha mesterségesen akarjuk lehűteni a bolygónkat.
Valószínűleg éppen elég kárt tettünk már a Földben ahhoz, hogy észrevegyük: nem jó ötlet, ha beleavatkozunk a természet normális körforgásába. Mégis, az általunk okozott bajok egyik megoldásaként a geomérnökök munkáját hozzák fel újra és újra: ezek a szakemberek azzal foglalkoznak, hogy különböző módszerekkel beleszólnak a bolygó természetes működésébe.
Az egyik komolyabb elképzelés szerint megoldás lehet a globális felmelegedés csökkentésére az, ha gyakori vulkánkitöréseket imitálunk, azaz olyan gázokat juttatunk a légkörbe, amelyek ilyenkor szabadulnak fel. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint azonban ez katasztrofális következményekkel járhat, hiszen míg az egyik féltekén ilyen módon hűtenénk a klímát, a másikon súlyos aszályokkal és brutális viharokkal kellene szembenéznünk.
A kutatás szerint ha az északi féltekén aeroszolokat engednénk a levegőbe, mérsékelni tudnánk a trópusi ciklonok erejét, így kevesebb hurrikánnal és tornádóval kéne számolnunk – csakhogy ezzel egy időben a déli féltekén, a Száhel-övben komoly aszályokkal kellene szembenéznünk. A kutatók úgy gondolják, hogy a széleskörű terraformáló tevékenységet pont ezért időben szabályozni kéne, nehogy valaki elkezdje a munkát anélkül, hogy rendesen utánanézne a következményeknek.
A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a geomérnöki munka elméletben működik (az aeroszolok kevesebb napfényt engednének át a légkörön, ezért nem lenne esélye felmelegíteni a felszínt), de olyan beláthatatlan következményekkel járhat, amelyek miatt igencsak át kell gondolnunk, hogy alkalmazzuk-e egyáltalán.
