A nagy közép-európai energiajátszma – 5. rész
Az amerikaiak számára remek ötlet Kelet-Közép-Európába cseppfolyósított földgázt (LNG) exportálni: piacot találnak a palagázuknak, és gyengíteni tudják az orosz befolyást a térségben. A siker azonban azon múlik, hogy van-e a régióban fogadókészség a termékükre. Az amerikai palagáz-forradalom ezen a ponton a térség régi politikai álmaival fonódik össze.
A történelem során a kelet-közép-európai államférfiak – miután szembesültek azzal, mennyire ki vannak téve a térségbeli országok a nagyhatalmak nyomásának – alternatív megoldásokban kezdtek gondolkodni.
A legtöbb magyar számára ismerős Kossuth Lajos Duna Konföderációs terve, amelyet a szabadságharc leverése után, száműzetésben alkotott meg. Ez a meg nem valósult elképzelés Magyarország, Horvátország, Szerbia és az akkori román fejedelemségek szoros államszövetségét célozta volna.
Magyarországon már kevésbé közismert, de a 20. században a lengyeleknél is született egy hasonló koncepció. Ez az Intermarium, amelyet a független Lengyelország egyik megteremtője, Piłsudski marsall dolgozott ki az I. világháború után.
Az Intermarium jóval nagyobb szabású, mint a Duna Konföderáció, hiszen nagyobb területre terjedt volna ki: Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, valamint Ukrajna és Fehéroroszország alkotott volna föderációt. Az ambiciózus terv éppúgy csak papíron maradt, mint Kossuthé.
Piłsudski marsall terve azonban a 21. században váratlan helyről kapott támogatást: Washingtonból, ahol több külpolitikai stratégia is hosszú ideje amellett érvel, hogy az USA-nak érdemes lenne támogatnia az elképzelés újraélesztését, hogy ezzel éket verjen Németország és Oroszország közé.
Andrzej Duda lengyel elnök végül élére állt a projektnek, és elindította a Három Tenger Kezdeményezést, értve ezalatt az Adriai-, a Fekete- és a Balti-tenger közé eső EU-tagállamokat: Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát.
„A Három Tenger Kezdeményezés az energiapiac szereplőinek is érdekes projekt, mivel hangsúlyozott célja az energetikai kapcsolatok szorosabbra fűzésre a kelet-közép-európai országok között” – mondta Pócs Balázs, a MET szóvivője.
A Három Tenger Kezdeményezés és az amerikai gázkereskedelmi tervek kiegészítik egymást: erről lesz szó a sorozat következő részében.
Főkép: Piłsudski marsall / Wikimedia Commons
Forrás: MET Hungary
