A párizsi klímakonferencia óta ez az első olyan nemzetközi kezdeményezés, amelyen komolyan megvitatják majd napjaink környezetvédelmi kihívásait, és azt, hogy az országoknak mit kell tenniük ezek mérsékléséhez.
Két héten át zajlik majd az Egyesült Nemzetek Szervezete által szervezett COP23 klímakonferencia, amelyet Németországban, Bonnban rendeznek meg. Az esemény megnyitója tegnap volt, ma indulnak az érdembeli megbeszélések és tanácskozások a bolygónk megmentése céljából.
A találkozót a Fidzsi-szigeteki Köztársaság miniszterelnöke, Frank Bainimarama nyitotta meg, és fő célja, hogy a résztvevő országok megvitassák a pontos technikai részleteit a párizsi klímaegyezmény betartásának. Ez az első olyan klímakonferencia, amelyen az Egyesült Államok is részt vesz azóta, hogy Donald Trump elnök kivonta magát a párizsi egyezmény alól. Az USA egyébként két delegációval érkezett a konferenciára: az egyik a hagyományos, ember okozta klímaváltozás mellett kampányol, a másik (az állami küldöttség) a szénben látja a globális felmelegedés csökkentésének kulcsát. Igen, jól olvastad: a szénben.
A COP23-ra 195 országból érkeztek diplomaták, tudósok és környezetvédők. Az Egyesült Államokat a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős külügyi államtitkára, Thomas Shannon képviseli majd, Trump maga nem vesz részt az üléseken. A francia elnök, Emmanuel Macron és a német kancellár, Angela Merkel az esemény utolsó napjaiban érkezik majd, hogy beszédet mondjon.
De miért is fontos egy ilyen konferencia? A párizsi klímaegyezményben ugyan sikerült megfogalmazni olyan célokat, amelyek a Föld országainak nagy részének megfelelnek (egyedül az USA és Szíria nem vesz részt a megállapodásban), tehát a cél megvan, de az eszközök még bizonytalanok. Ki kell találni egy olyan szén-dioxid-mérő rendszert, amivel megbízható módon tudjuk regisztrálni a légkörbe kibocsájtott károsanyagot, és egy olyan szisztémát is létre kell hozni, ami biztosítja, hogy az országok erőfeszítéseit szubjektív módon, egymáshoz mérve tudjuk nyomon követni. Arról is szó lesz, hogy mely országok tettek már a párizsi klímaegyezményben foglalt célokért, és mely országoknak van még elmaradásuk, valamint hogy hogyan lehetne ezeket a tevékenységeket 2020-ig kicsit felpörgetni, hogy biztosan elérjük az áhított célokat.
