A nagy közép-európai energiajátszma – 4. rész
Az idén hivatalba lépett Trump elnök, ahogy sok más területen, az energiapolitikában is rendkívül ambiciózus. Egy júniusi beszédében azt mondta, hogy az USA-ra új „energia-aranykor” vár, és meghirdette az amerikai „energiadominancia” politikáját.
A tervek igen nagyra törők. Az USA 2020-ra már a világ harmadik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőrévé szeretne válni, annak ellenére, hogy csak 2016-ban nyitotta meg első LNG exportterminálját.
Mit jelent ez Közép-Európára nézve? Az amerikai energiapolitika két legyet ütne egy csapásra.
„A palagáz-forradalom miatt gyakorlatilag exportkényszer alakult ki. Az amerikaiak rengeteg gázzal rendelkeznek, amelynek szeretnének felvevőpiacot találni” – magyarázta Smaraglay Zombor, a MET Magyarország árazási és pozíció menedzsment igazgatója.
Másrészt az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el Németország és Oroszország mind szorosabb kapcsolata. A hagyományos geopolitikai doktrína szerint nem szeretnék, ha kialakulna egy „eurázsiai blokk”.
Ezen a ponton az amerikai külpolitikai és üzleti érdekek egybeesnek: az amerikai LNG eladásával mérsékelni lehetne Európa függését az orosz gáztól. Ha tehát sikerülne az USA-ban kitermelt LNG-vel ellátni minél több kelet-közép-európai országot, egyszerre lennének elégedettek az amerikai energiacégek és a washingtoni külpolitikai stratégák.
2017 júniusában meg is érkezett az első amerikai LNG-szállítmány Lengyelországba.
Az USA beszállt a közép-európai energiajátszmába. Igyekszik akadályozni az Északi Áramlat 2 megépítését és – ezzel párhuzamosan – szorosabbra fűzni kapcsolatait a két nagyhatalom között fekvő, kisebb kelet-közép-európai országokkal. Erről lesz szó sorozatunk következő részében.
Forrás: MET Hungary
