A nagy közép-európai energiajátszma – 8. rész
Az elmúlt hónapban a magyar diplomácia több jelzést is adott arról, hogy – Donald Trump energiapolitikájával összhangban – Magyarországnak szándékában áll amerikai LNG-t vásárolni. Előbb Szabó László új magyar washingtoni nagykövet beszélt arról, hogy ez a legfontosabb feladata, majd Szijjártó Péter külügyminiszter erősítette meg Magyarország érdeklődését a tengerentúli földgáz iránt.
Csakhogy ehhez megfelelő közelségben lévő LNG-terminálra is szükség van. Ezt a szerepet töltheti be a horvátországi Krk-szigeten tervezett létesítmény, amelynek megépítését az EU és az Egyesült Államok mellett Magyarország is támogatja.
Az építkezés megkezdése évek óta húzódik, de idén nyáron felgyorsultak az események. Június elején a horvát kormány úgy döntött, hogy egy kisebb, 2 milliárd köbméter kapacitású, úszó LNG-terminált épít, szemben az EU által szorgalmazott, nagyobb kapacitású, szárazföldi létesítménnyel szemben. Az úszó változat nem csak olcsóbb, hanem gyorsabban meg is építhető, így a tervek szerint már 2018-ra kész lehet.
A Magyarország és Horvátország közötti gázvezetéken eddig csak az utóbbi irányába tudott gáz áramolni. Június 20-án azonban a két ország megállapodott abban, hogy Horvátország kétirányúsítja a vezetéket, így a tervek szerint 2019-től már az adriai terminál irányából is tudna Magyarország földgázt vásárolni.
Július elején a Három Tenger Kezdeményezés varsói csúcstalálkozóján a lengyel Gaz System és a horvát Plinacro vállalatok megállapodást írtak alá arról, hogy felgyorsítják a munkálatokat a két közép-európai LNG-terminált összekötő észak–déli gázfolyosón. A vezeték két-három éven belül működőképes lehet.
„Most úgy tűnik, hogy a horvát LNG-terminál belátható időn belül megvalósul. Ez fontos lépés lesz Magyarország energiaforrásainak diverzifikálása terén” – mondta Smaraglay Zombor, a MET Magyarország árazási és pozíció menedzsment igazgatója.
Forrás: MET Hungary
