Az adattudományok már korábban is segítették a tudomány számos másik ágát – most az időjárás- és a hőmérséklet-előrejelzések tökéletesítésével járulhatnak hozzá ahhoz, hogy jobb napelemeket készíthessünk.
Az amerikai Case Western Reserve Egyetem és a török Gebze Műszaki Egyetem kutatói szerint az, ha adattudományokat is bevetünk a napelemek romlásának modellezésére, azzal nagyban segíthetünk a sokkal hatékonyabb változatok kifejlesztésében. A kutatócsapat szerint sokat használhat, ha megvizsgáljuk, hogyan reagálnak a napelemek a különböző időjárási viszonyokra: milyen gyorsan mennek tönkre, milyen mértékben csökken a hatásfokuk az idő előrehaladtával.
Ha a tudomány teljes vállszélességgel tudja igazolni, hogy egy napelem, tegyük fel, 50 évig tökéletesen működőképes, akkor azzal megnőhet a vásárlások száma is – a kutatók szerint ez azért lehetséges, mert az emberek sokkal biztosabbnak látják majd, hogy megtérül a befektetésük, és adott energiamennyiségért olcsóbban jönnek ki hosszú távon a napenergia segítségével, mint a hagyományos, fosszilis energiahordozókból nyert módszerrel.
A kutatók tanulmánya mérnöki epidemológiát és statisztikai adatelemzéseket tartalmaz, és a polimer komponensek időjárásra való érzékenységével foglalkozik. Mivel a kültéri napelemek általában rendelkeznek ilyen anyagokkal, kulcsfontosságú, hogy tudjuk, pontosan hogyan reagálnak az időjárási viszontagságokra – ebben hiánypótló ez a tanulmány.
