Jó befektetés lehet napelemeket szerelni a háztetőre, de túlméretezni egy „kiserőművet” már nem érdemes.
Magyarországon is egyre több magánházon és közintézményen – például iskolákon – látni napelemeket, és ez ma már nem valamiféle zöld „hóbort”. Háztartásonként az átlagos fogyasztás mintegy 3000 kilowattóra (kWh), és egy 2,5-3 kilowattos napelem-rendszerrel akár a teljes évi fogyasztást meg lehet termelni. Egy efféle háztartási méretű kiserőmű (HMKE) telepítéséhez körülbelül 16 négyzetméteres tetőfelületre van szükség.
Egyszerűnek hangzik? Merthogy az is. Ha valaki rászánja magát egy HMKE beszerzésére, legtöbbször akár a kivitelező segíteni tud neki, de jó néhány erre szakosodott tanácsadó céget is könnyűszerrel találni. Sőt maguk a nagy elosztó társaságok (angol rövidítéssel DSO-k) is beszálltak a napelembizniszbe, annak ellenére, hogy a zöldenergia terjedése nekik plusz gondokat okoz.
„Egyszeri beruházással vásárolhat költségcsökkentést egy átlagháztartás. A befektetés 8-10 év alatt térül meg, ami akár hosszú időnek tűnhet, de nézhetjük úgy is, hogy tíz százalék feletti hozamról van szó, amit egy banknál igen ritkán lehet elérni” – magyarázza Molnár Gábor, a MET Power energiakereskedő cég üzletfejlesztési szakértője. Egy kiserőmű kilowattonként hozzávetőleg 500 ezer forintba kerül, vagyis háztartásonként 1,2–1,5 millió forintot kell szánni a napelemes átállásra.
Hogy éppen mennyi villamos-energiát termel a háztetőre szerelt rendszer, ez persze az időjárástól függ (Magyarországon a napsütéses órák száma évi 1200-1300, az évi összesen 8760 órából), arról nem beszélve, hogy éjszakánként sosem süt a nap. A fogyasztók viszont azt akarják, hogy az áram bármikor a rendelkezésükre álljon, így aztán nem nélkülözhetik teljesen a villamosenergia-hálózatot. Ha a napelem nem termel eleget, a hálózatból vételeznek áramot; ha ellenben túl sokat termel, az áramot be is tudják táplálni a hálózatba.
Az éves elszámolás elkészítésében speciális villanyóra segít. Ezen két szám látható: az egyik a vételezett, a másik a hálózatba betáplált mennyiséget mutatja. Ha valaki túl sok villamos-energiát termel, ez (az áram fizikájából eredően) nem „utazik” túl messzire a hálózatban, hanem fizikálisan valahol a közelben használják fel – akár a szomszédnál, amennyiben ő csupán fogyasztóként jelenik meg a rendszerben.
De mennyire zavarja össze a villamosenergia-rendszert a háztetőkre szerelt ezernyi minierőmű? Az elosztó társaságokat (Magyarországon ezekből öt van, milliós nagyságrendű fogyasztóval) jogszabály kötelezi a kiserőművek termelte áram átvételére. Így aztán a HMKE-k pénzt vesznek ki a nagy társaságok zsebéből, hiszen csökkentik a keresletet. Sőt, még plusz költséggel is sújtják az elosztókat: amikor a másnapi fogyasztást tervezik az elosztói hálózaton, meg kell becsülniük és figyelembe venniük a napelemes rendszerek termelését is. (Elvileg minden kiserőműről tudomásuk van, mivel ezek telepítése engedélyhez kötött.)
A teljes cikket a HVG Fenntartható fejlődés különszámában olvashatjátok el.
Forrás: MET Hungary
